Rég nem írtam: bummmm! Na majd most. Kedvem támadt egyet írni.
Mostanában már kezd a karácsonyi hangulat egyre jobban elterjedni mindenhol. Boltok, suli, itthon...Mindenhol. Kicsit furcsa ez nekem. Érzem, hogy közeleg a Karácsony, és elkapott engem is a hangulat, de nem örülök neki. Valahogy nem örülök neki, hogy jön, hogy itt van, Mikulás...Jézuska...karácsonyfa...adventi koszorú...áh. Nem örülök, nem vagyok boldog, és nem várom. Totál ellene vagyok, vagy nem is tudom hogyan fogalmazzam meg. Szilvesztert sem várom kifejezetten. Nem tudom hova megyek majd, kikkel leszek. Lehet uncsi nap lesz, mint a többi és itthon leszek a családdal, tévétől kivörösödött szemekkel. Izgin hangzik. Bennem van a hiba, vagy ez az év másnak is ilyen? Kikéne díszítenem az irodát, de nincs kedvem hozzá, nincs hangulatom hozzá és legszívesebben meg sem tenném...minek...Lehet a rossz emlékek miatt van én nem tudom, de legyünk már túl rajta!!!!!
Yesterday was my last shift in PDSA. Tökre fura érzés volt belegondolni, hogy utolsó. Igazából nem volt már, mint a többi nap, csak annyival hogy annyira nem unatkoztam, csak fele annyira. Túl sokat nem tudok róla írni. Bementem, megbeszéltem a referenciát (majd levélben kiküldik nekem), dolgozgattam és eljöttem. Ott annyira nem barátságos, családias a légkör, mint a ruhaboltban. Valahogy annyira nem rázta meg őkwt, hogy elmegyek, mondjuk nem is nagyon sokat dolgoztam ott. Errefelé divat egy képeslapot adni, amolyan "köszönjük"-lapot, ha elmegy valaki, de itt azt sem kaptam. Elmész? Elmész. Take care, have a nice journy és kész. Mondjuk megdicsértek, hogy milyen jól dolgoztam, ennyi jó volt benne.
Igazából Jo-val lett volna találkám náluk (vele buliztam egyszer), de úgy elúsztam az idővel, hogy már nem tudtuk megoldani. Sajnos többet nem látom őt. :( Pedig jófej csajszi. Helyette elmentem Anitával sétálni egyet, aminek annyi lett a vége, hogy nagyon csúnyán eláztunk. Úgy leszakadt az ég, hogy csak na. Tocsogtunk a víben utána. Később találkoztam Andrással, beszélgettünk kicsit, iszogattunk (nem részegesen, hanem olyan "vörös boros, halk zenésen") és kész. Ennyi volt a napom, Igazából semmi kiemelkedő nem történt, mert még a búcsú sem annak mondható. Eltelt, de gyorsan ám!